Az érzékek és az Elme korlátai az Igazság felfedezésében

Az "Én" teória1

"Azok az elvek, amelyek korlátoznak, nem a végtelen felfedezésére szolgálnak."

Molana Shah Maghsoud Sadegh Angha 2

Minden egyes helyzetben, az egyének saját érzéseiket hívják segítségül az új információk elsajátításához és értékeléséhez. Ugyanakkor, nyilvánvalóvá válik, hogy vannak korlátai az agyunknak és érzékeinknek is, amikor a határtalan igazság felfedezésére indulunk. Amit az emberek bölcsességnek és racionalitásnak hívnak, és amivel az igazságot mérik, az gyakorlatilag a valóság korlátozott látása, aminek nem sok köze van az egyetemes bölcsesség igazságához és a tudáshoz.

Az agynak az igazság felfedezéséhez való képessége korlátozott. Az agy függ az érzékeken keresztül kapott információktól. Az érzékek természetes korlátai behatárolják az agy kapacitását az igazság felismerésére.

Hogyan kezeli az agy a kapott információkat?

Az emberi agy több milliónyi neuronból áll, és az emberi test minden egyes szervének megvan a saját speciális központja az agyban. Az érzékek által kapott információkat a neuronok átalakítják egy elektrokémiai folyamat során. A neuronok közötti elektrokémiai folyamatok révén, az agy kap, feldolgoz és továbbad minden egyes információt, amely szükséges a test működéséhez.

Amikor az elektromos impulzus eléri az agy egy bizonyos központját, elektrokémiai folyamatokat indukál. Az agy összehasonlítja és ellentétpárokat alkot ezek között a folyamatok és az információk között. Ez utóbbiak már a memóriában tárolódtak. A folyamat eredményeképpen a személy válaszol az adott helyzetben a memóriájában tárolt információk alapján.

Az agyunk sokkal jobban működik, mint egy számítógép. Bármikor, amikor új ötlettel vagy egy ismeretlen tárggyal találkozunk, az információ az elménkben kerül feldolgozásra, mintha csak valaki megnyomott volna egy gombot a számítógép billentyűzetén. Az agy összeveti az új információt a memóriában már tároltakkal. Erre az információra alapozva, elfogadunk vagy elutasítunk egy új ötletet. Ezt a folyamatot általában "gondolkodásnak" hívjuk. Ugyanakkor az új ötletek elfogadása vagy visszautasítása az érzékek áltat begyűjtött, korlátolt számú információn, valamint a memóriában már tároltakon is múlik.

Az érzékek használata a korlátozásban

Az agy által kibocsátott impulzusok függnek az érzékeken keresztül kapott fizikai információktól. Ha a bejövük nem helyesek, akkor a kimenük sem lesznek azok.

Például, tudjuk azt, hogy érzékeink korlátorozottak, hiszen csak egy bizonyos hullámhosszú hullámok befogadására képesek. Nem tudjuk befogadni az alacsony hullámhossú hullámokat, vagy a hanghullámokat, amelyek egy bizonyos frekvencián vagy hullámhosszon alul vagy fölül vannak. A fülünk, például, csak a 16 és 16000 hertz közötti rezgéseket képes meghallani. Hasonlóképpen, a szemünk az alacsony hullámhosszú hullámok spektrumának csak egy kis részét képes látni. Az infravörös fény például láthatatlan a mi szemünknek, annak ellenére, hogy műszaki eszközökkel mérhetü. Az érzékeink saját korlátaik miatt, nem képesek elvezetni bennünket az önismeret útján.

Veleszületett és szerzett tudás

A szerzett tudás segít nekünk, hogy képet alkossunk a valóságról, de az a kép nem maga a valóság. A valóságot meg kell kapnunk, nem pedig észlelnünk, Az észlelés csupán az agy által, korábban a memóriában rögzített információk alapján, végzett összehasonlításokon alapul. Az agy által lefordított információ az, amely eljut a fizikai érzékekhez.

Ezen korlátok tudatában, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy lehetséges-e a belsü tudás és az egyetemes igazság felfedezése csupán az érzékek szűk észlelésén keresztül. Hazrat Shah Maghsoud így fogalmazta meg ezt az ötletet: "A korlátok kialakításában alkalmazott elveknek nincs közük a végtelen felfedezéséhez." 2

A emberi lé állandó esszenciájának megtapasztalásához és az "Én" valóságának felfedezéséhez, az egyénnek ki kell merészkednie az érzékek korlátain túlra. Természetesen, az egyénnek szüksége van a léttel harmóniában lévü eszközökre is. Így például a képességek koncentrációja (Tamarkoz®) és a harmónia kialakítása elengedhetetlenek az önismeret útján való elinduláshoz.


1. Nader Angha, Theory "I": The Inner Dimension of Leadership (Riverside, CA: M.T.O. Shahmaghsoudi Publications, 2002), 130-133.
2. Hazrat Shah Maghsoud Sadegh Angha, Dawn (Lanham, MD: M.T.O. Shahmaghsoudi Publications, 1989), 29.